background
logotype

2015-évi ajánlat

                                      

             Üdvözlöm! Szárnyaljunk!

                              Jöjjön velem egy sétarepülésre!

                                           (Felfedező útra ?)

 

                                     2015. év egyedi ajánlata!

 

 

Valamikor évekkel ezelőtt első pilisi repülésemkor a táj szépsége elvarázsolt, azóta évente többször megrepülöm csupán a szépségéért. 2014 szeptemberében egy nyugdíjazott pilóta társamat vittem repülni Tököl- Dunabogdány –Visegrád-Dömös-Zsámbék-Tököl útvonalon. Egy hét múlva kaptam tőle egy dvd-t (filmet forgatott a repülés alatt) amiben az élete legvizuálisabb repülésének nevezte az útvonalat és akkor kérte, hogy idén ismételjük meg. Nemrégiben Víg András barátommal folytatott beszélgetéskor jött elő a piramisok témája, ő mesélt a pilisi piramisok lehetséges létezéséről. Mutatott képeket, írásokat, és mivel engem magával ragadott, gondoltam másokkal is megosztom a csodás látványt és érzést. A program tervezésénél szándékosan nem hivatkoztam forrásokra, sem a témával foglalkozó kutatókra, mivel mindenkinek meg szeretném hagyni a szabadságát és hitét a témával kapcsolatban. Ha valakit foglalkoztat a téma, vagy csupán felkeltette az érdeklődését, manapság az internet segítségével nem nehéz utána olvasni.”

 

Magyarországi piramisok feltételezhető helyei a következők:

 

Árpád-vár, a Rám-hegy és a Magas-hegy 

 

Vegyük sorra a három helyszínt a fellelhető anyagok alapján, majd fényképen nézzük meg.

 

Árpád-vár (Dömös)

 

 

Dömöstől délnyugatra a Rám-szakadék és a Lukács-árok felső (déli) végei között emelkedő 484 méter magas kúp alakú hegy tetején kisméretű, Árpád-kori vár maradványai találhatók. Az északkeleti-délnyugati tengelyű ovális hegytető peremét lepusztult fal maradványa övezi. A falon kívül eltömődött árok nyomai figyelhetők meg. Az északkeleti harmadnál kiemelkedő, részben mesterségesen kialakított, 3-4 méter magas sziklatömb látható. A vár belső területén található domborulatok, mélyedések régi épületek maradványait rejtik magukban. A vár területén faragott kövek, tetőcserepek és XII-XIII. századi cserepek kerültek elő.

A vár területéről a XIX. században nagyszámú faragott követ hordtak el. 1961-ben XII-XV. századi cserepek, XIII-XIV. századi rombuszmetszetű vas nyílcsúcs, XIV. századi sarkantyú, 1963-ban középkori tetőcserép-töredékek, XIII-XV. századi cserepek és vasszeg kerültek be az esztergomi múzeumba.

A várról okleveles adatot nem ismerünk. A felszíni leletek szerint a XII-XV. században lakták, pontosabb korhatározást csak ásatás hozhat. Nedeczky Gáspár, aki Pád vagy Árpád-várának nevezi, azzal a királyi kastéllyal azonosítja, amely I. Béla királynak kedves mulatóhelye volt, ami 1063-ban összeomlott I. Béla feje fölött s őt romjai alá temette. Hasonló nézetet vall Zolnay László is, aki szintén királyi nyaralóként említi. Először Bél Mátyás, Vályi András és Fényes Elek említik munkáikban, akik még "Árpás-hegy"-nek nevezik, s a rajta látható falromokról is megemlékeznek. 1864-1867-ben tűnik fel a Pád-vár, az Árpád-hegy és az Árpád-vára elnevezés.

 

 

Rám-hegy:

 

A Rám-hegyen található Ferenczy-szikla sokak szerint a Föld szívcsakra középpontja. Egy biztos minden esetre: gyönyörű hely, fantasztikus panorámával Dobogókőre, a Vadálló-kövekre és a környező hegyekre, ahova mindenképp érdemes ellátogatni útba ejtve a Nagyboldogasszony-forrást és a Siketnémák Mária-kegyhelyét is! Vannak, akik szerint a Rám-hegy alatti Ferenczy-szikla az a hely, amit az energiaáramlása alapján a szívcsakrának lehet tekinteni. Ehhez a helyhez lehetne még leírásokat említeni, mint pl. a dalai lámának a kijelentését. Azt gondolom, ez hit kérdése. Legyen mindenkinek az ő hite szerint!

 

 

Magas-hegy:

 

409 m magas. Többek feltételezése szerint az Orionnak a pontos mása megtalálható a Pilisben: a csillagkép csillagait a pilisi hegyek rajzolják ki. A középső három csillag az Árpád-vár, a Rám-hegy és a Magas-hegy. Az elrendezés ugyanaz, amit az egyiptomi piramisoknál látunk: a leghalványabb csillagot a legkisebb piramis jelzi, a legerősebbet pedig a legnagyobb. A csillagkép további négy pontjának mindegyikénél pálos kolostorromok találhatók. A beavató koronázás tehát a Pilisben történt. Bizonyíték erre a Képes Krónikában található számos kép, melyeken a koronázási esemény hátterében a tájat is megjelenítik. Viszont van a Krónikában három rajz, ahol a távolban meglepő módon piramisok vannak.

 

 

                             

 

Földtől elrugaszkodás után elsuhanunk Érd és Budaörs felett, máris látod távolban a János-hegyi kilátót a magasba emelkedni. Miután megcsodáltad a tájat, már azon veszed észre magad, hogy a kilátón integetnek neked a turisták, eközben végig láthatod Budapestet, megcsodálhatod a hidakat, a Parlamentet. Tovább repülve Pilisvörösváron át eljutunk Dömösre, közben a Visegrádi várat is láthatod távolba emelkedni.

Célunkhoz érve pár kört teszünk, hogy fotót készíthess, ezután fájó szívvel elhagyjuk e csodás tájat, és irányba vesszük Tököli repterünket.

Ezt mindösszesen ez évben (35.000). Visszaérkezéskor ha az időnk és a reptér forgalma engedi, a reptérre veled érkezőket egy alacsony áthúzással üdvözöljük.

 

 

 

2018  Motoros sárkányrepülés sétarepülés sárkánnyal Tökölön